Egy esküvő, az erdő közepén - avagy Eszter és Csaba szertartása

Még a pandémia alatt keresett meg Eszter és Csabi, azzal, hogy szeretnék, hogy én legyek a nagy napjukon a szertartásvezetőjük, október 23-án, Cseszneken, Gézaházapusztán, a Hubertus Fogadóban. Egy mérhetetlenül egyszerű, de nagyszerű esküvőt volt az elképzelés, hisz elég családias esküvőt szerettek volna. Eszter és Csaba több, mint 10 éve alkotnak egy párt, mondhatni, hogy majdnem tinédzser korban találta el őket Ámor nyila. Gondolom nem okozok meglepetést, ha azt mondom, hogy egy mérhetetlenül cuki, szeretnivaló párhoz volt szerencsém. Mint mindig. :) 

Az esküvőn elmeséltem a kérdőív segítéségével megírt történetüket. A szartartást időkapszula színesítette. A helyszín maga gyönyörű volt, olyan mesebeli. Egy fogadó az erdő közepén, nagyon nehezen jöttem el. Belvárosi emberként, ez maga volt a Kánaán. De nyilván nem csak maga a hely nőtt a szívemhez, hanem Eszterék is. Ők is és a násznép is csupaszív emberek voltak, olyan szeretettel fogadtak, és olyan szeretet vett körül egész végig, hogy rendesen feltöltődtem. Egy nagyon szép szertartással sikerült felejthetetlenné a nagy napot, amire Eszter szavai a bizonyíték. :) 

Én is nagyon hálás vagyok a Sorsnak, hogy a szezont egy olyan párral zárhattam, akiket ismét a szívembe zárhattam. :) Remélem a következőben is hasonlóan szerencsés leszek, mint az eddigiekben. 

Nagyon sok boldogságot kívánok Eszternek és Csabának! Kívánom, hogy ez a szerelem, amit egymás iránt éreznek, tartson egy életen át. :)